Imádkozó sáska

Köznyelvi elnevezése („imádkozó sáska”) kissé félrevezető, mivel nincs közeli rokonságban a valódi sáskákkal legközelebbi rokonaik a csótányok és a termeszek.

Státusz
Magyarországon védett Eszmei érték: 2000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda) Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda) Osztály: Rovarok (Insecta) Rend: Fogólábúak (Mantodea) Család: Mantidea Nem: Mantis Faj: M. religiosa
Tudományos név
Mantis religiosa Linnaeus, 1758

 

 

 

Az imádkozó sáska (Mantis religiosa) első fogólábainak jellegzetes tartásáról könnyen felismerhető. Tüskés, fogókészüléket formáló lábait úgy helyezi egymás mellé, mintha imádkozna, így sokáig mozdulatlanságba tud merevedni. Amikor kellő közelségbe kerül a kiszemelt áldozat, mellső lábát hirtelen, fölösleges mozdulatok nélkül ki tudja csapni, s így azonnal megragadhatja a táplálékot. Az imádkozó sáska zöld vagy barna színű, botszerű alakjának és testtartásának köszönhetően jól beolvad környezetébe, könnyen elrejtőzik ellenségei elől. Átlagosan 7-14 cm hosszú, bár ennél kisebb és nagyobb termetű fajok is előfordulnak. Tápláléka elsősorban rovarokból áll, de néha kisebb gerincesek is áldozatul esnek a ragadozó "ájtatos manónak".A Földközi-tenger környékén meleg, száraz, bokros-füves területeken él, de Közép-Európában, így hazánkban  sem ritka. Nyáron van a párzási időszak, mely során a nagyobb nőstény gyakran felfalja udvarlóját. A frissen kelt állatok nagyon hasonlítanak a kifejlett imádkozó sáskára, ezért a kikelés után gyorsan szétszélednek, hogy ne falhassák föl egymást.

 

Ez a nagytestű, ragadozó rovar jól felismerhető széles homlokpajzsáról, hosszú nyakáról – ami valójában az állat megnyúlt előtora – és a jellegzetesen maga előtt meghajlítva tartott elülső lábairól, melyek tüskés fogólábakká alakultak.

 

 

Az élővilágban eléggé rendhagyó módon egyetlen fülük (inkább hallószervnek kellene neveznünk) van, ami kívülről sekély résnek látszik a középtor alsó részén. Az ultrahangokat is meghallják a 25–60 KHz tartományban, repülés közben is. Miért? A Természet azért hozza ezt így létre, mert az ájtatos manók egy részének a legfőbb természetes ellensége a denevér, ami ugye saját beépített ultrahang radarral tájékozódik, vadászik.

Mivel a fogólábúak rendjébe tartozik, a hallószerve az erre a rendre jellemző timpanális hallószerv: ami egy rezgésre képes hártyát és a külső légtérrel kapcsolatban álló légzacskókat tartalmaz. A hártya rezgéseit idegsejtek érzékelik és továbbítják az állat központi idegrendszerébe. Idegrendszeréhez való csatlakozása nagyon egyszerű, csak két neuront igényel. Ezek a neuronok viszont nagyon speciálisak, és már alacsony szintű ingerre is tüzelnek (= információt továbbítanak). 

Mivel az imádkozó sáska védett faj, és a szaporítása sem könnyű, mindjárt az elején lebeszélnék mindenkit róla! Neki is és a természetnek is jobb, ha hagyjuk őt a saját természetes élőhelyén, szabadon élni.

 

 

 

 

 

Oldal: Imádkozó sáska
Botsáskák lenyűgöző világa! - © 2008 - 2024 - botsaskak.hupont.hu

Az, hogy weboldal ingyen annyit jelent, hogy minden ingyenes és korlátlan: weboldal ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat